19. fejezet~ Örökre...

Nem találkoztam még ilyen emberrel. Egyik percben bunkó, és mikor megmutatja valódi énjét, szinte sírva engedném el, hisz' sejtem, hogy újra a másik "régi" önmaga lesz. Bevallom: szimpatikus volt így látnom ! Szabályosan megtetszett a srác ! Ezek szerint Justin legbelül mélyen: ilyen ? Vicces, kedves... de akkor minek ez a zord külső ? Jó, mondjuk nem lehet embert gyilkolni és rabolni úgy; hogy elnézést kérsz mielőtt lelövöd. Kár hogy ilyen körülményekbe született; de nyugi ! Megsajnálni még ettől nem fogom !

Tegnap este nem történt semmi ! Nem csókoltam meg, pedig láttam hogy nem állt volna ellent ! Kora reggel kocsiba ültünk, s mikor ismerős helyre vitt, nem akartam ... elhinni, és kiszállni !
-Miért ?-néztem rá. Nem tudtam milyen érzés lett úrrá rajtam, de egyben biztos vagyok: itt a vége ! Meg akart szólalni, és biztos hogy valami hülyeséggel akarta terelni az igazi problémát-Kik vagytok ti, hogy felforgassátok az életem ? Minek kellett anyámhoz hozni ? És ne gyere azzal a dumáddal hogy "biztonságban vagy", mert kurvára nem igaz ! Csak le akarok rázni.. nem ?... Ennyi erővel csak kitehetnétek a semmi közepére, és elindulnék !
-Befejeznéd ?-csattant fel a régi Justin. Milyen jól el tudja rejteni a valódi énjét, bár nekem is ilyen egyszerű lenne.-Kiszállsz, én elhajtok: és mi sohasem ismertük egymást !
-Elég nehéz lesz, mivel Bob a nagybátyám !-miután kimondtam, akkor tudatosult bennem: hogy elszóltam magam. Erről nem lett volna szabad tudnia...
-Mi van ?
-Jobb lesz, ha mész !-kérni sem kellett hogy kiszálljak, azonnal megtettem. Pár másodpercig néztem még Bieber meghökkent arcát, tettem pár lépést, mintha be akarnék menni. Amint elhajtott, sétálni kezdtem a járdán: keresek valamit/valakit aki elvisz innen.

Nem akarok anyámmal találkozni !
Ezelőtt 9 évvel jól otthagyott, persze én sem voltam egy angyal, mivel nem mentem vele, de nem igaz hogy nem bírta ki: hogy ne minden róla szóljon. Kicsi voltam, a helyzetet fel sem fogtam úgy, és elég nagy felelőtlenség volt a részéről, hogy megkérdez egy 8-9 éves gyereket arról, hogy döntsön. Apámhoz valahogy mindig közelebb álltam, mint hozzá: ezért is maradtam vele. Más anya, már rögtön azzal fenyegetőzne, hogy elviszi a gyereket, ő pedig fogta magát, feltette egy hülye kérdést, és elment. Most láttam először a házát, és biztos egy gazdag pasashoz ment feleségül, és boldogan játszanak egy kisgyerekkel abban a hatalmas kertben. Fáj ? Persze... ezalatt a 9 év alatt, egyszer sem keresett meg, érdeklődött utánam, hanem élte világát: nagy eséllyel elfelejtett ! Szép egy anya, mondhatom !
És most ha beállítottam volna hozzá, mit szólt volna ? ... Vajon ejtett volna egy könnycseppet is, értem... vagy férjéért aki meghalt ?.. Ő még azt sem tudja... ugyan... ki tudja, hogy James West meghalt ? Senki ! Rajtam, meg a testvérén kívül. Fáj az emlékezés minden perce, főleg mikor egy olyanra kell gondolnom, akit a szemeimmel már nem láthatok, kezeimmel nem érinthetek. Csak egy kósza emlék maradt a fejemben.

~Este 8 óra

Nem mentem el sehova ! Egy busz nem jár erre, vagy ha mégis, elég távol lehet a megálló ! Az a pöcs is képes volt... jó jó, én szálltam ki, mégis bánt, hogy csak egy 'megbízásként' bánt velem. Egy ilyen sráctól mást ne nagyon várjak !

-Olyan jó hogy újra látom azt a szép kis pofikádat !-fogta be valaki a számat, s fejemhez egy puskacsövet szorított.-Lehet nem ismersz meg...-ekkor maga felé fordított.-Most már dereng ki vagyok ?-szívem szokásos módon gyorsulni kezdett, ahogy mostanában egyre többször: szív roham mikor várható ? Esetleg valami más betegség, amit az elmebetegek okoznak ?

Többen voltak, nemcsak Troy. Hátánál sorakoztak fel, egy elég nagy vascsővel kezükben, arcukat maszk takarta.
-Itt az ideje, megfenyegetni azt a szar bandát, és téged is kezelés alá venni !-röhögött fülembe, amitől a hideg szaladgált hátamon. Undorodom tőle, ez nem is kérdés !
Sötét volt, s ez a környék ilyenkor kihal ! Mikor ismerős helyre érkeztünk, nem értettem mit akar ? Miért akar, mindenki anyámhoz hozni ? Egyáltalán felismerném ?
-Úgy tudom, itt lakik anyuci... és ma, kivételesen egyedül van itthon !-erős karja még mindig körülölelte nyakam, s a fegyvert is ugyanúgy halántékomra szorította. Ilyenkor hol van Justin ? Tényleg képes volt annyi órát utazni ?...

Berúgták a hatalmas fehér ajtót, s már akkor törni-zúzni kezdtek:
-Mi a... ?-lépett elénk egy fiatal nő.
-Csak nem Tiffany Knight ?-vigyorgott Troy.
-Mit akartok ? Mit művelsz ?-ripakodott a fiúkra, s a telefonért akart nyúlni, mire az egyik lefogta.
-Ő itt a lányod, Cassandra West ! A drága James West lánya ! Ismered ?-ledöbbent arca elsápadt.-Csak az a baj, hogy James-nek valahol rengeteg pénze van elrejtve, amit ez a kis ribanc tud, mégsem mondja el !
-Nem tudok semmiről !-kapálóztam, mire a pisztoly "recsegni" kezdett. Jól tudtam, hogyha meghúzza, ... végem !
-Most akkor játszunk egy kicsit: vagy elmondja a kis kurva hogy hol a lóvé, vagy az anyja meghal !
-Fogd már fel te f*sz, hogy nem tudom hol van !-szabadon lévő kezével befogta számat.
-Tegyétek a dolgotok !

Mikor kimondta megértettem, hogy a vascső nem a tárgyak porrá törésére szolgál ! Milyen érzés, mikor látod, hogy az egyik olyan fényes vacakkal odavágnak "anyád" fejére, az pedig összeesik. Még sikítani sem tudsz, és semmit sem tenni: mert lefognak, és direkt odaszegezik tekinteted: 3-an ütötték ahogy bírták, a fejéből már szakadt a vér, s teste itt-ott megrándult.
Ordítottam, üvöltöttem: viszont süket fülekre talált hangom. Troy hangosan röhögött, mintha a kedvenc komédiása mesélne poénokat: míg én alig láttam valamit könnyeimtől: de az az érzés belül...  ez örökre megmarad:... anyámat agyonverték !

18. fejezet~ Az utolsó este

Van egy fiú és egy lány, akik folyton veszekednek, szívják egymás vérét egész álló nap, mellé még a srác egy totál bunkó teremtés. Más lány helyzete, sokkal fényesebb ha egy fiú oldalán csilloghat, de Bieber-rel ez képtelenség. Miért lettem én a kiválasztott, arra a feladatra hogy 'legyen már egy srác, aki kikészít egy lány idegileg. Olyan kíváncsi vagyok mi sül ki ebből !'.
Minden kapcsolatot lehet nevezni valaminek: barátság, fiú-lány barátság, szerelmesek, ellenségek, de ami köztünk van, arra nem találok egy tökéletes jelzőt. Milyen szó illene egy olyan "kapcsolatra" hogy: egyszer bunkó, máskor elfogadható a hozzáállása, aztán megcsókol, később mond egy olyat, amire egyáltalán nem számítottam. Kikészít idegileg, az arcomba bújva tolja a hülye szövegét, ezzel azt hiszi most megijeszt. Viszont akármit csinál/csinálhat, a gyűlölet soha nem alszik ki bennem. Lehet hogy csendesebb lesz, de mindig ott marad ez az egy érzésem iránta.

Olyan tökéletesen bámult azzal az óriási barna szemeivel, meg a nagyképű (elégedett) vigyorával, hogy ilyenkor merül fel bennem: ha az embernek lehetne képessége, én kérnék egy olyat, mikor a körmöm helyére hosszú vaskarmok jönnek, hogy kivájjam a szemét a helyéről. Durva voltam ? Sajnálom, ő mikor nem az ?
-Beléd ?-ripakodtam rá magas (már-már) fülbántó hangommal. Ő még jobban elvigyorodott, szinte már nevetett. Felálltam az ágyról, s piszok szerencséje, hogy nem volt egy váza azon az éjjeliszekrényen mert már nem lenne egybe.
-Jhaj... olyan kis vicces.. vagy !-ha valaki megkérdezné, hogy láttál már-e egy idióta barmot nevetni, a válaszom először 'nem' lett volna, de amint rájöttem, hogy Justin Bieber létezik, egyértelműen 'igent' mondanék.
Leordítottam volna, ütöttem, ordítottam, karmoltam volna... de rájöttem hogy a düh nem old meg semmit. Elvégre, mindig az az erősebb aki nem tombol, hanem mosolyt húz arcára. Egy -afféle- győztes vigyort vett fel arcom, majd öltözni indultam. Este van, ez a hely meg drogos buli tanya. Ha már itt vagyok, csaknem alszom, miközben odalenn meg a sárga földig isszák magukat.

A zene fülsüketítő, a csajok még mindig lenge ruhában, a pasik kigyúrtak, talán 1-2 ember volt 'normális testalkatú'.
-Csak West nem bulizni fog ?-a hanghoz kéz is társult, amely pár percig derekamon pihent. S mikor a személy (a már rég jól ismert) elém állt, egy hanyag 'mit akarsz már ?' arcomat villantottam meg.
-Szia, Tina vagyok és szingli !-érkezett egy seggig érő szőke hajú barbie baba. Furcsa módon, természetes volt, kivéve a haját.
-Justin !-az a nagyfiús külső, melyet másodpercről-másodpercre cserél nagymenő rendíthetetlen Bieber-esre, eszméletlen. Egy tökéletes példája a kétszínűségnek.

3 koktél csúszott le eddig, s a konyha ami délután fogadott, valami többrészes partihelység lett. Egyik sarokba drogoztak, a másikban ittak a harmadikat meg inkább nem mondom.
-Hogy szólítsalak majd az ágyban, cicus ?-hatalmas kezet éreztem meg csípőmön, ami pólóm alá kezdett furakodni.
-Ahogy anyádat szoktad !-fordultam meg, s kezemmel eltoltam magamtól, de bár ne tettem volna. Egy barna izomagy akart lefektetni, akinek a szürke pólója inkább vizes póló volt, és én az izzadság kellős közepébe tenyereltem, mikor arrébb löktem.
-Már volt ilyen csajjal dolgom !-közelebb lépett, s fenekembe markolt. Bennem a pumpa percek alatt az egekbe szökött, s körmeimet az arcába véstem. Négy, gyönyörű piros csík ékeskedett barna pofiján.-Most én jövök !-kezét sliccéhez invitálta, s mielőtt elszaladhattam volna, lefogtak. Ekkor már tekintetem sem tükrözött magabiztosságot, hanem mérhetetlen félelmet. Szemem könnybe lábadt, szívem zakatolt. Szörnyű érzés lett úrrá rajtam, s ha még jobban magamba lennék fordulva, olyan sírógörcsöt kapnék, hogy belefúlnék könnyeimbe.
-Hé, valami gond van ?-lépett Bieber a "helyszínre".
-Épp megakarom húzni a csajt, baj ?-a benga állat hangja mély volt, s mikor felemelte, mindenki elhallgatott, valamelyik még a zenét is kikapcsolta.
-Igen baj !-vagy 2-3 fejjel magasabb volt Justin-nál, ő mégis elszántan dumált neki. Rám nézett, s a kezemért nyúlva maga mellé rántott.
-Netán, gond van ?-sétált lefelé a lépcsőn, tömérdek csaj (és arany) kíséretében Snake.
-A drága csokiember nem bír magával !
-Ajánlom hogy fogd vissza magad kölyök !-a fickó megfogta Biebs nyakánál a pólót, s magához húzta.
-Miért mi lesz ?-rántotta elő fegyverét, majd fejéhez szorította.-Meg akarsz halni ? Van családod, esetleg gyereked ?-érdeklődött 'kíváncsian' Juss, s ez a kis beszéd meghátrálásra kényszerítette a hústoronyt.
-Tedd el azt a fegyvert Justin !-Snake végignézte, s egy szót nem szólt. Ahelyett hogy leállította volna őket !-Fiamként tekintem rád, és tiszteltem/becsültem apádat. Rá ütöttél, ez tény ! De ez itt egy buli, tele vágyakkal teli emberekkel ...
-Az is vágy, hogy megerőszakolják a másikat ?
-Nem ! Az már nem !-itt már a "támadóm" volt a célpont, akit kitessékeltek a buliról.

-Hova viszel ?-kérdeztem "kedvesen" Bieber-t, miután a buli hangulatát a többieknek újra kellett éleszteni.
-Jobb helyre !-ültünk a kocsiba, majd padlógázzal elhajtottunk onnan.
-Azt ne mond hogy anyámhoz !
-Még Troy-ék a közelben lehetnek, szóval később teszlek ki !
-Hú.. örülök neki !-húztam be az övet, s élveztem a lassú kocsikázást.

Amikor nincs mit mondanod, és kínos csönd ül le közénk, csöppet zavar. Ilyenkor elkezdek agyalni, hogy mit mondhatnék vagy tehetnék, de nem ugrik be semmi. Viszont belül reménykedsz, hátha ő kinyissa a száját. Azonban rajta csöppet sem látszott az, hogy zavarja a csend. Inkább élvezte !
-Nem maradhatok sokáig, mert dolgom van, szóval örülnék hogyha mielőbb letudnálak !
-Tudod, én élek... egy élőlény vagyok, nem egy tárgy !-mindig is utáltam ha úgy kezeltek. Ha valakiről így beszélnek, felébresztik benne a haszontalan érzést.
-Megsértettem a lelkivilágod ?-változtatta hangját gúnyosra.-Vagy az a hústorony aki játszott volna veled egy kicsit .. !-nevetett fel gonoszan.
-...Komolyan... egy percig sem bírod ki, hogy ne kötekedj ?
-Begerjedtél rá, mi ?
-Nyomd el magad !-förmedtem rá, azzal a tipikus "undorodom tőled" nézéssel.
-Ha jól láttam, majdnem sírtál !
-Bieber, fejezd be !-és megint felhúz. Pillanatok alatt ! Néha azt kívánom, már meghalna !
-Maradj itt !-parkolt le hirtelen egy kocsma előtt.-Mert ha legközelebb veszély fenyegeti a ..-nem épp szemembe nézett.-Nem mentem meg !-kacsintott gonoszan. Mi van vele ?

Egyik héten halál bunkó, másik héten véd, aztán szórakozik velem; és amellett hogy utálom, képes perverzkedni.
-Kérsz ?-nyújtotta felém az egyik piás üveget.-Nem adok !
-Te sem ihatsz !-kaptam el, pont szája elől.
-Nyugi, nem vezetek sokat, mert ma a kocsiban alszunk !-kacsintott, visszavette az üveget, s elindultunk.

Az égen rengeteg csillag, és ebben gyönyörködhettem hosszú ideig, mivel a kocsinak lehajthatós tetője van. Az üléseket hátratekertük, és végül csak csentem magamhoz egy kis piát.
-Drogos, piás... mit rejtegetsz még ?-válaszom a középső ujjam volt.-Az utolsó este !
-Mi van ?
-Semmi !-rázta fejét.-Kellene egy csaj ...-ült fel, s mint akinek hatalmas teher van a vállán, olyan arccal nézett szét a minket körülvevő erdőre.
-Nem vagyok ribanc, hogy kocsiba csináljam !
-Pff..-nevetett.-Ki mondta hogy veled akarom ?-ajkaim enyhe 'o' alakot írtak le, s talán belepirultam egy kicsit.-Az mi ?
-Mi ?
-Az arcodon...
-Hol ?-tapogattam.
-Az a piros folt, mindkét oldalt !-gúnyolódtam rajta, egy nevetéssel, de mégis mosolyt csalt ki belőlem. Nem olyan feltűnőt, de mégis látszott valami.-Komolyan nem szeretsz ?-oldalára feküdt, fejét kezével megtámasztotta, így minden egyes pillantását rám szentelte.
-Ezt most tényleg az a bunkó Justin Bieber mondta ki, akit ismerek, és utálok ?-arcomra ült egy 'na ezt nem hiszem el' félvigyor.
-Kérdeztem valamit !
-...Utállak ! Sőt... elég enyhén fogalmaztam !-mikor kimondtam, arca szomorúvá vált. Bieber szomorú ? Egy rossz fiú ? Ez nem is szomorúság... ez inkább keveredik a cukin szomorú-val, mikor lelkiismeret furdalást okoz, hogy ilyet mondtál neki.
-Az utálat is valahol szeretet !-feküdt hátára.
-..Pff.. azt kétlem !
-Mert ?
-Akkor a fél világ, idézőjelesen: szeret ?-nevettem el magam, de nem jó kedvemből.
-Mások véleményeire magasról tenni kell !
-Ez a Bieber módszer.. mi ?
-A sajátod a fontos ...
-Ezer ember ellen, egy ... elég csekély !-lehunytam szemeimet, viszont éreztem hogy mozog egy kicsit a kocsi.
-Mi van ? Nem tudsz aludni ?
-Őszintén ?-ültem fel én is.-Egyszer apával álmodom, máskor pedig azzal a köcsöggel aki rám mászott...
-Emlékszel ?
-Minden eszembe jutott... gyűlölöm !-hajtottam le fejem.
-Azért ez szerintem is durva !...
-Mi ?
-Az erőszak !
-Ah... szerinted ?-kuncogtam fel rajta.
-Mármint egy csajon !
-Nem erőszakoltál meg, még egy csajt sem ?
-Lehet hogy az első bemutatkozásom nem sikerült valami fényesre, és ezért nézel ki belőlem ilyeneket ...
-Justin Bieber nem erőszakol meg csajokat ? Hát ez nekem is új ...
-Azért akkora tuskó nem vagyok !-feküdt vissza, kezeit tarkója alá tette, s összekulcsolta.-Milyen érzés ?-vigyorgott sunyin.
-Mármint... mi ?
-Az hogy szűzen megerőszakoltak !
-Mekkora egy paraszt vagy !
-Csak kérdezem !-és tényleg. Nem mutatott arca semmi hátsó szándékot. Semmi gúnyt, semmi nevetést, és lenéző pillantást !
-A legrosszabb !
-Ha emlékszel rá, akkor elmondhatod mit éreztél !
-Cserélnünk kellett volna az az előtti napra testet, és érezted volna !
-Az nem lett volna jó... reggelre mindig feláll !-és tessék, az első mosolyom.
-Ezt nem akartam tudni !-kuncogtam.
-De ha rád gondolok minden a régi !
-Kapd be !-ütöttem rá, s tekintetem rajta maradt.
-Mi az ?-húzta össze szemöldökeit.
-Te ilyen vagy igazából ?
-Ritka egy pillanat, mikor előjövök !-szinte bánom hogy nem veszi elő ezt az énjét.-Amúgy, nem is mondtad, hogy tudsz mosolyogni !-és akkor, az az oldalvigyor, amit már olyan jól ismertem. Hátsószándéka van !
-Nem fogok veled szexelni !
-Mert fájna ?-mondatomat már befejeztem, erre még tesz hozzá eggyel.
-Miért akarod, hogy minden lány a tiéd legyen ?
-... Szóval azt akarod hogy többé ne tekintsek rád úgy, mint egy lányra ?
-Ha ezalatt azt érted, hogy abbahagyod a folytonos csesztetéseid, a kigúnyolásom, és azt, hogy folyton meg akarsz fektetni... -bólogatással nyugtázta felsorolásaimat.-Igen !
-Rendben !-bólintott egyet.
-Akkor most hogy fogsz kezelni ?
-Mint egy havert... akinek túl nőies a kinézete !
-És smárolni sem szabad !
-Azt főképp !
-Meg tudod állni, hogy ne csókolj meg ?-kuncogtam, s lábamat a lábai közé tettem, kezemmel megtámasztottam magam, dereka mellett. Most éreztem, igazán jól vele magam. És megnyíltam !
-Meg !-bólogatott, s úgy csinált, mintha nem is zavarná.
-Biztos ?-súgtam. Közvetlen feje felett voltam. Ahogy szemeivel végigpásztázta arcom minden egyes vonását, és közben megnyalta rózsaszínes telt ajkait, nekem lett volna kedvem letámadni. Vajon hogy csókol ez a Justin ?

17. fejezet~ Szerelmes ?!

Soha nem keresett, és ezek szerint soha nem kellettem neki... egyáltalán nem szeret már. Akkor, miért menjek el hozzá ? Miért legyek egy olyan emberrel... akivel nem akarok. Ebből semmi jó nem sülhet ki...
-Nem !-mondtam ki higgadtan, majd hátradőltem.
-Már pedig, nem a semmiért jöttem ennyit !
-Csinálhatsz akármit, akkor sem fogok anyámnál lenni !
-Akkor majd kiteszlek a házuk előtt, és elhajtok !
-Én meg szépen eljövök onnan. Felszállok egy buszra, és elhúztam innen a picsába !
-Előbb keress pénzt !-vágott egy gúnymosolyt, majd továbbra is az utat pásztázta. Mérhetetlenül dühös lettem, és ha az vagyok, muszáj levezetnem valamin/valakin. Kinyitottam a kesztyű tartót, és meg is találtam Bieber (egyik) pénztárcáját.
-Most már van !-terült szét arcomon egy elégedett vigyor. Justin szemei elkerekedtek.
-Jobban jársz ideadod !-majd megnyomta a gombot, amely lecsukta az összes ajtót. Lelassított a kocsival, leparkolt egy ház elé: és leállította a motort. Mindezt, megzavarhatatlan nyugalommal !-Add ide !-nyújtotta kezét, arca semleges érzelmeket közvetített.-Gyerekesen viselkedsz !
-Bocs, de ebben te is társ vagy !-csak ott ült, és várt.-Vigyél el innen !-hangom halk lett, és már-már őszintén csengett.
-Nincs apád...-kijelentésén felkaptam fejem. Azt hittem megint elkezd bunkózni, ehelyett:-De van egy anyád, akivel még boldog lehetsz !
-Na nem... nem kell a lelkizés !
-Van akinek senkije sincs !
-Nekem sincs tudod ?!-keltem ki magamból, s próbáltam határozott lenni: de a könnyben úszó szemeim, ezt meghazudtolták.-...soha nem keresett... szerintem már el is felejtette, hogy vagyok neki ! Nem akarok itt lenni... nem akarok Vele lenni !
-Ezt nem nekem kellett volna mondanod ! Én csak a dolgomat végzem !-dőlt hátra, kezeit a kormányon nyugtatva.
-Nem szállok ki !-szegeztem tekintetemet még mindig rá.
-Itt biztonságban lennél !
-De ... -kezdtem volna mondandómat.
-Ha velünk maradsz meghalhatsz !
-Akkor ti még hogy-hogy éltek ?
-Mert mi nem nyávogunk, meg sírunk hogyha valaki meghal !
-Az még az elején volt !
-Nekem pedig nincs szükségem egy csajra, akit folyton hurcolnom, meg védenem kell !-figyelembe sem vette, hogy hozzá beszélek, csak mondta amit akkor kigondolt.
-Utálhatsz, és lehordhatsz minden kurvának...
-Isteneeem...-túrt hajába, s afféle 'de unom már' nyögés hagyta el száját.
-De ez az egy biztos: itt nem maradok !-majd szó nélkül feloldotta a zárat, kiszállt s átjött az én oldalamra. Egy 'udvarias' mozdulattal, kinyitotta a kocsi ajtót:
-Ezt a feladatot kaptam: és teljesítem is !-erős ujjai körülfogták karomat, s kirántott a kocsiból. Szerencse, hogy megtudtam állni a lábamon.-Én elhoztalak, itt van az anyád háza: a többi már a te bajod !-fintorgott rám. Már készült otthagyni, mikor rezgő telefonja megállította. Láttam arca minden egyes elváltozását, ahogy a kijelzőre pillantott.-A francba ...-sziszegte dühösen.-Szállj be !-utasított, majd gyors léptekkel visszasietett a volán mögé.

Azonnal visszaugrottam, s éppen hogy bezártam az ajtót, máris a gázba taposott. Testem az ülésbe süllyedt: a gyorsaság igazán meglepett.
-Ez meg mi volt ?-szólaltam fel, kb. 20 perc után, mikor már észrevettem, hogy nem sietünk annyira.
-Bob küldött egy sms-est..-pillantott hátra, mintha keresne valakit.-.. hogy Troy bandája a közelben van !-a bizonyos név hallatán, szívem erősebben kezdett lüktetni.-És ha itt hagytalak volna, pár nap alatt megtalálnak !-bele sem mernék gondolni, hogy mi lett volna akkor. Néha örülök hogy van ez az idióta banda, meg ez a betegesen bunkó srác.

~Este 9 óra

Megérkeztünk, egy városszéli helyre, ahol volt egy szórakozóhely: de mi a sötét sikátor előtt álltunk meg.
-Csá haver, rég láttalak !-pacsizott le, egy nála háromszor nagyobb fickóval.
-Szintúgy !-vigyorgott.
-A cica veled van ?-biccentette meg felém fejét.
-Ja !-sóhajtott egyet. Kicsit lehetett volna lelkesebb.-Snake itt van ?
-A szokásos helyén !-nevetett.
-A kocsira két szemed !-fejezték be a beszélgetést, én pedig követtem a drága szemétládát.

-Ki az az idióta, akit Snake-nek hívnak ?
-Válogasd meg a szavaidat ! Ez a srác, a legnagyobb drog csempész a világon !-villantotta ki fehér fogsorát, mintha olyan nagy dolgot közölt volna velem.-És mivel függő lettél, kicsit türtőztesd magad !-és mielőtt megszólalhattam volna, kinyitotta az óriási ajtót: és a látvány...
-Uram-atyám...-ledermedtem ! Belülről egy palota ez a porfészek: kiplasztikázott lányok járkálnak fehérneműben, de volt olyan, akin már a melltartó túl soknak bizonyult.-Undorító...-fintorogtam, s követtem Bieber-t. A füst betelítette az egész házat: egy kis rés nem volt, ahol friss levegőt tudtál volna venni. A nappaliban, -ami felért 1 családi házzal-: szólt a zene, és a sok kigyúrt izomagy körül ott sétálgattak a lányok.
-Gyere már !-förmedt rám Justin, amiért elbambultam. Utána siettem a lépcsőre, s egy pillanatra megfordultam (bár ne tettem volna): a konyhában is volt pár ember, és ha jók a szemeim: a csajszi keményen nyomta a néger pasi ölébe.
-Úristen... !-szaladtam Biebs után. Felérve volt még egy folyosó, de már nem voltak olyan sokan, és a zene sem tombolt annyira.

-Snake ?-kérdezte J a 'testőrtől' (szobaőrtől): aki eltakarta az egész bejáratot. Most vagy az ajtó volt kicsi -amit kétlek-, vagy a csávó volt annyi feltuningolva !
-Ki keresi ?-'csillogtatta' meg mély hangját.
-Bieber !-adta tudtára. A férfi bement (nem tudom hogy fért be), és egy kis idő elteltével, egy kósza mosoly mellett nyitott ajtót:
-Jöhet !-a szobába való belépés: eleinte békés volt, amíg jobbra nem fordítottam a fejem: egy aranyszínű kanapéban ül (ezek szerint az általunk keresett személy), a füstöt ezerrel nyomatja a levegőbe, és a körülötte lévő csajok vihognak a nagy semmin.
-Bieber... -szívott cigijébe.-Justin Bieber ! Ó, hogy milyen rég láttalak !-nyomta el a csikket, majd felállt, s kezet fogott vele.-Ki a kislány ? Csak nem a barátnőd !-vigyorgott rosszallóan.
-Nyugi nem !
-Az övé soha !-néztem rá szúrósan.-Cassandra !-nyújtottam neki kezemet, mire ő megcsókolta.
-Tetszik a lány.. tetszik ! Foglaljatok helyet !-ő visszaült kigödrösödött helyére, Justin nem messze tőle foglalt helyet, én pedig leültem a legribancmentesebb helyre.-Mi szél hozott ?
-Van egy kis gond ezzel a Troy bandával, meg más is közbe adódott.. kellene egy szállás pár napra !
-Felőlem itt maradhatsz évekre !-nevetett.-Black !-hívott valakit. Szemeim addig akaratlanul Justinra tévedtek, akit körbevett vagy 5 csaj. Az egyik, a farkát fogdosta, a másik pedig a pólója alá nyúlt. A harmadik masszírozta, és többi meg csorgatta a nyálát. Inkább maradtam volna anyámnál, minthogy ezt lássam !!
-Látom még mindig népszerű vagy a leánykáim körébe !
-Látom a 'leánykáid' nagyon ki vannak éhezve !-vigyorodott el.
-Igen főnök ?-érkezett meg, az előbb hívott személy.
-A 65-ös szoba kulcsát ! Van egy jó vendégünk ma estére !
-Máris főnök !
-Az ágy 100 pontos ! Mindent bír !-erre mindenki felnevetett, kivéve engem. Majdnem felálltam, és eljöttem onnan, ha meg nem érkezik 'Black' a kulccsal. Odaadja Bieber-nek, aki továbbra is ül, és beszélget. (Na meg élvezi a kurvák társaságát.)
-Kösz !-loholtam oda hozzá, kezéből kikaptam a kulcsot. Az ott lévő összes szempár rám tapadt. Egy gúnymosoly keretében, eljöttem onnan: és a kijelölt számú ajtóhoz igyekeztem.

Belépve békés, csendes környezet fogadott. Mindenütt tökéletes rend volt, mintha egy vadonatúj helyiségbe érkeztem volna.
Találtam egy pizsamának való hosszú pólót, amit magamra kaptam, majd az ágyra ültem: és keresgélni kezdtem a kis szekrényben.
Ajtócsapódást hallottam: gyorsan a hang irányába kaptam a fejem.
-Ja, csak te vagy...
-Csak én vagyok !-gúnyolódott, majd ledobta a kocsikulcsot. Felsőjét másodpercek alatt tüntette el magáról, a rövidnadrágot magán hagyta, majd behuppant az ágyba.-Mit keresel ?
-Semmi közöd hozzá !
-Mást vártál ? Még így is csinálni akarod, hogy vérz...
-Kuss !-vetettem rá egy igen szúró pillantást, s hátamat az ágy végének támasztottam, majd előre meredtem.
-Nagyon fájt ?-gúnyolódott tovább.
-Nincs jobb dolgod ? Ott vannak a kurvák, éld ki magad azokon !
-Hogy itt hagyjalak, bejöjjön valami részeg köcsög, és betegye a himblilimbijét !-nevetett fel a végére.
-Ha ez neked vicces, éld át egyszer !... és megtudod milyen érzés !
-Semmit nem éreztél kislány... el voltál kábítva !
-Óh tényleg ? Akkor most miért érzem azt, hogy annyira fáj, hogy sírni tudnék ...
-Biztos menstruálsz !
-Azelőtt 2 nappal múlt el !... kétlem hogy megint megjött volna ...
-Annyira nagy kárt nem tehettek benned, mert szét voltál ba...
-Szűz voltam !-mondtam ki remegő hangon, mire ő is elhallgatott. Pár percig szemeimbe meredt.
-Mondtam hogy gyere el !...-visszavett csesztetéséből, hangját normálisra téve.
-Igen.. drága Justin Bieber, igazad volt ! Az én hibám hogy megerőszakoltak, de ha jobban belegondolsz, téged is védtelek !
-Ha velem jössz, nem kellett volna azt tenned !
-Jó ! Elég !-fejeztem be a beszélgetést.

Ott ültünk egymás mellett, síri csöndben. Fejemben visszajátszódtak az előbbi percek, és talán az aznapi kellemetlenségek, majd egyet gondolva, lejjebb csúsztam, a takarót derekamig húztam, természetesen hátat fordítottam Bieber-nek, s próbálkoztam az alvással.

... De nem ment ! ...

Nyüzsögtem még egy kicsit, majd úgy döntöttem megfordulok. Amint előre néztem, két barna szempárral találkoztam. Kezével támasztotta fejét, s közben engem nézett.
-Befejeznéd ?-mordultam rá mérgesen. Szemeimet lehunytam, csakhogy ne kelljen bámulnom a képét, de ekkor éreztem valamit nyakamnál. Valami forróság öntötte el. Megmozdítottan vállam, egy darabig abbamaradt, aztán ismét égette bőröm. Nemsokkal utána valami puha következett. Halványan elmosolyodtam, máris azt hittem valami szép álomba estem:
-Bieber !-pattantak ki szemeim. Dühösen fürkésztem tekintetét, hisz' mérhetetlenül közel volt hozzám. De nem szólt: ehelyett kezét derekamra simította. Amint hozzámért, kiváltott belőlem valami olyasmit, melyet még nem ismertem: azt sem tudtam, hogy testem képes neki Nem ellenállni !

Ajkait megint nyakamhoz invitálta, és gyengéden kezdte csókolgatni, miközben kezeit egyre lejjebb vitte: már combomnál járt, aztán vissza fel, de ekkor felkanyarodott ruhám alá.
-Bieber !-toltam el magamtól. Szinte már reflexszerűen jött az ilyesfajta védekezésem, mert nem akarom átélni amit... akkor !
-Nem akarok tőled semmit !-suttogta arcomba, mire nagyot nyeltem.-Csak tudni akarom, hogy ez álca, amit csinálsz !-szája szélén ott bujkált egy pimasz mosoly, amit oly tökéletesen leplezett, hogyha nem lettem volna ilyen közel hozzá, észre sem veszem.
-Milyen álca ?
-Te szerelmes vagy !-húzta ki kezét pizsamám alól.
-Ugyan kibe ?-emeltem fel hangom, mire ő hatalmas vigyorral a képembe:
-Belém !-markolta meg combomat.