17. fejezet~ Szerelmes ?!

Soha nem keresett, és ezek szerint soha nem kellettem neki... egyáltalán nem szeret már. Akkor, miért menjek el hozzá ? Miért legyek egy olyan emberrel... akivel nem akarok. Ebből semmi jó nem sülhet ki...
-Nem !-mondtam ki higgadtan, majd hátradőltem.
-Már pedig, nem a semmiért jöttem ennyit !
-Csinálhatsz akármit, akkor sem fogok anyámnál lenni !
-Akkor majd kiteszlek a házuk előtt, és elhajtok !
-Én meg szépen eljövök onnan. Felszállok egy buszra, és elhúztam innen a picsába !
-Előbb keress pénzt !-vágott egy gúnymosolyt, majd továbbra is az utat pásztázta. Mérhetetlenül dühös lettem, és ha az vagyok, muszáj levezetnem valamin/valakin. Kinyitottam a kesztyű tartót, és meg is találtam Bieber (egyik) pénztárcáját.
-Most már van !-terült szét arcomon egy elégedett vigyor. Justin szemei elkerekedtek.
-Jobban jársz ideadod !-majd megnyomta a gombot, amely lecsukta az összes ajtót. Lelassított a kocsival, leparkolt egy ház elé: és leállította a motort. Mindezt, megzavarhatatlan nyugalommal !-Add ide !-nyújtotta kezét, arca semleges érzelmeket közvetített.-Gyerekesen viselkedsz !
-Bocs, de ebben te is társ vagy !-csak ott ült, és várt.-Vigyél el innen !-hangom halk lett, és már-már őszintén csengett.
-Nincs apád...-kijelentésén felkaptam fejem. Azt hittem megint elkezd bunkózni, ehelyett:-De van egy anyád, akivel még boldog lehetsz !
-Na nem... nem kell a lelkizés !
-Van akinek senkije sincs !
-Nekem sincs tudod ?!-keltem ki magamból, s próbáltam határozott lenni: de a könnyben úszó szemeim, ezt meghazudtolták.-...soha nem keresett... szerintem már el is felejtette, hogy vagyok neki ! Nem akarok itt lenni... nem akarok Vele lenni !
-Ezt nem nekem kellett volna mondanod ! Én csak a dolgomat végzem !-dőlt hátra, kezeit a kormányon nyugtatva.
-Nem szállok ki !-szegeztem tekintetemet még mindig rá.
-Itt biztonságban lennél !
-De ... -kezdtem volna mondandómat.
-Ha velünk maradsz meghalhatsz !
-Akkor ti még hogy-hogy éltek ?
-Mert mi nem nyávogunk, meg sírunk hogyha valaki meghal !
-Az még az elején volt !
-Nekem pedig nincs szükségem egy csajra, akit folyton hurcolnom, meg védenem kell !-figyelembe sem vette, hogy hozzá beszélek, csak mondta amit akkor kigondolt.
-Utálhatsz, és lehordhatsz minden kurvának...
-Isteneeem...-túrt hajába, s afféle 'de unom már' nyögés hagyta el száját.
-De ez az egy biztos: itt nem maradok !-majd szó nélkül feloldotta a zárat, kiszállt s átjött az én oldalamra. Egy 'udvarias' mozdulattal, kinyitotta a kocsi ajtót:
-Ezt a feladatot kaptam: és teljesítem is !-erős ujjai körülfogták karomat, s kirántott a kocsiból. Szerencse, hogy megtudtam állni a lábamon.-Én elhoztalak, itt van az anyád háza: a többi már a te bajod !-fintorgott rám. Már készült otthagyni, mikor rezgő telefonja megállította. Láttam arca minden egyes elváltozását, ahogy a kijelzőre pillantott.-A francba ...-sziszegte dühösen.-Szállj be !-utasított, majd gyors léptekkel visszasietett a volán mögé.

Azonnal visszaugrottam, s éppen hogy bezártam az ajtót, máris a gázba taposott. Testem az ülésbe süllyedt: a gyorsaság igazán meglepett.
-Ez meg mi volt ?-szólaltam fel, kb. 20 perc után, mikor már észrevettem, hogy nem sietünk annyira.
-Bob küldött egy sms-est..-pillantott hátra, mintha keresne valakit.-.. hogy Troy bandája a közelben van !-a bizonyos név hallatán, szívem erősebben kezdett lüktetni.-És ha itt hagytalak volna, pár nap alatt megtalálnak !-bele sem mernék gondolni, hogy mi lett volna akkor. Néha örülök hogy van ez az idióta banda, meg ez a betegesen bunkó srác.

~Este 9 óra

Megérkeztünk, egy városszéli helyre, ahol volt egy szórakozóhely: de mi a sötét sikátor előtt álltunk meg.
-Csá haver, rég láttalak !-pacsizott le, egy nála háromszor nagyobb fickóval.
-Szintúgy !-vigyorgott.
-A cica veled van ?-biccentette meg felém fejét.
-Ja !-sóhajtott egyet. Kicsit lehetett volna lelkesebb.-Snake itt van ?
-A szokásos helyén !-nevetett.
-A kocsira két szemed !-fejezték be a beszélgetést, én pedig követtem a drága szemétládát.

-Ki az az idióta, akit Snake-nek hívnak ?
-Válogasd meg a szavaidat ! Ez a srác, a legnagyobb drog csempész a világon !-villantotta ki fehér fogsorát, mintha olyan nagy dolgot közölt volna velem.-És mivel függő lettél, kicsit türtőztesd magad !-és mielőtt megszólalhattam volna, kinyitotta az óriási ajtót: és a látvány...
-Uram-atyám...-ledermedtem ! Belülről egy palota ez a porfészek: kiplasztikázott lányok járkálnak fehérneműben, de volt olyan, akin már a melltartó túl soknak bizonyult.-Undorító...-fintorogtam, s követtem Bieber-t. A füst betelítette az egész házat: egy kis rés nem volt, ahol friss levegőt tudtál volna venni. A nappaliban, -ami felért 1 családi házzal-: szólt a zene, és a sok kigyúrt izomagy körül ott sétálgattak a lányok.
-Gyere már !-förmedt rám Justin, amiért elbambultam. Utána siettem a lépcsőre, s egy pillanatra megfordultam (bár ne tettem volna): a konyhában is volt pár ember, és ha jók a szemeim: a csajszi keményen nyomta a néger pasi ölébe.
-Úristen... !-szaladtam Biebs után. Felérve volt még egy folyosó, de már nem voltak olyan sokan, és a zene sem tombolt annyira.

-Snake ?-kérdezte J a 'testőrtől' (szobaőrtől): aki eltakarta az egész bejáratot. Most vagy az ajtó volt kicsi -amit kétlek-, vagy a csávó volt annyi feltuningolva !
-Ki keresi ?-'csillogtatta' meg mély hangját.
-Bieber !-adta tudtára. A férfi bement (nem tudom hogy fért be), és egy kis idő elteltével, egy kósza mosoly mellett nyitott ajtót:
-Jöhet !-a szobába való belépés: eleinte békés volt, amíg jobbra nem fordítottam a fejem: egy aranyszínű kanapéban ül (ezek szerint az általunk keresett személy), a füstöt ezerrel nyomatja a levegőbe, és a körülötte lévő csajok vihognak a nagy semmin.
-Bieber... -szívott cigijébe.-Justin Bieber ! Ó, hogy milyen rég láttalak !-nyomta el a csikket, majd felállt, s kezet fogott vele.-Ki a kislány ? Csak nem a barátnőd !-vigyorgott rosszallóan.
-Nyugi nem !
-Az övé soha !-néztem rá szúrósan.-Cassandra !-nyújtottam neki kezemet, mire ő megcsókolta.
-Tetszik a lány.. tetszik ! Foglaljatok helyet !-ő visszaült kigödrösödött helyére, Justin nem messze tőle foglalt helyet, én pedig leültem a legribancmentesebb helyre.-Mi szél hozott ?
-Van egy kis gond ezzel a Troy bandával, meg más is közbe adódott.. kellene egy szállás pár napra !
-Felőlem itt maradhatsz évekre !-nevetett.-Black !-hívott valakit. Szemeim addig akaratlanul Justinra tévedtek, akit körbevett vagy 5 csaj. Az egyik, a farkát fogdosta, a másik pedig a pólója alá nyúlt. A harmadik masszírozta, és többi meg csorgatta a nyálát. Inkább maradtam volna anyámnál, minthogy ezt lássam !!
-Látom még mindig népszerű vagy a leánykáim körébe !
-Látom a 'leánykáid' nagyon ki vannak éhezve !-vigyorodott el.
-Igen főnök ?-érkezett meg, az előbb hívott személy.
-A 65-ös szoba kulcsát ! Van egy jó vendégünk ma estére !
-Máris főnök !
-Az ágy 100 pontos ! Mindent bír !-erre mindenki felnevetett, kivéve engem. Majdnem felálltam, és eljöttem onnan, ha meg nem érkezik 'Black' a kulccsal. Odaadja Bieber-nek, aki továbbra is ül, és beszélget. (Na meg élvezi a kurvák társaságát.)
-Kösz !-loholtam oda hozzá, kezéből kikaptam a kulcsot. Az ott lévő összes szempár rám tapadt. Egy gúnymosoly keretében, eljöttem onnan: és a kijelölt számú ajtóhoz igyekeztem.

Belépve békés, csendes környezet fogadott. Mindenütt tökéletes rend volt, mintha egy vadonatúj helyiségbe érkeztem volna.
Találtam egy pizsamának való hosszú pólót, amit magamra kaptam, majd az ágyra ültem: és keresgélni kezdtem a kis szekrényben.
Ajtócsapódást hallottam: gyorsan a hang irányába kaptam a fejem.
-Ja, csak te vagy...
-Csak én vagyok !-gúnyolódott, majd ledobta a kocsikulcsot. Felsőjét másodpercek alatt tüntette el magáról, a rövidnadrágot magán hagyta, majd behuppant az ágyba.-Mit keresel ?
-Semmi közöd hozzá !
-Mást vártál ? Még így is csinálni akarod, hogy vérz...
-Kuss !-vetettem rá egy igen szúró pillantást, s hátamat az ágy végének támasztottam, majd előre meredtem.
-Nagyon fájt ?-gúnyolódott tovább.
-Nincs jobb dolgod ? Ott vannak a kurvák, éld ki magad azokon !
-Hogy itt hagyjalak, bejöjjön valami részeg köcsög, és betegye a himblilimbijét !-nevetett fel a végére.
-Ha ez neked vicces, éld át egyszer !... és megtudod milyen érzés !
-Semmit nem éreztél kislány... el voltál kábítva !
-Óh tényleg ? Akkor most miért érzem azt, hogy annyira fáj, hogy sírni tudnék ...
-Biztos menstruálsz !
-Azelőtt 2 nappal múlt el !... kétlem hogy megint megjött volna ...
-Annyira nagy kárt nem tehettek benned, mert szét voltál ba...
-Szűz voltam !-mondtam ki remegő hangon, mire ő is elhallgatott. Pár percig szemeimbe meredt.
-Mondtam hogy gyere el !...-visszavett csesztetéséből, hangját normálisra téve.
-Igen.. drága Justin Bieber, igazad volt ! Az én hibám hogy megerőszakoltak, de ha jobban belegondolsz, téged is védtelek !
-Ha velem jössz, nem kellett volna azt tenned !
-Jó ! Elég !-fejeztem be a beszélgetést.

Ott ültünk egymás mellett, síri csöndben. Fejemben visszajátszódtak az előbbi percek, és talán az aznapi kellemetlenségek, majd egyet gondolva, lejjebb csúsztam, a takarót derekamig húztam, természetesen hátat fordítottam Bieber-nek, s próbálkoztam az alvással.

... De nem ment ! ...

Nyüzsögtem még egy kicsit, majd úgy döntöttem megfordulok. Amint előre néztem, két barna szempárral találkoztam. Kezével támasztotta fejét, s közben engem nézett.
-Befejeznéd ?-mordultam rá mérgesen. Szemeimet lehunytam, csakhogy ne kelljen bámulnom a képét, de ekkor éreztem valamit nyakamnál. Valami forróság öntötte el. Megmozdítottan vállam, egy darabig abbamaradt, aztán ismét égette bőröm. Nemsokkal utána valami puha következett. Halványan elmosolyodtam, máris azt hittem valami szép álomba estem:
-Bieber !-pattantak ki szemeim. Dühösen fürkésztem tekintetét, hisz' mérhetetlenül közel volt hozzám. De nem szólt: ehelyett kezét derekamra simította. Amint hozzámért, kiváltott belőlem valami olyasmit, melyet még nem ismertem: azt sem tudtam, hogy testem képes neki Nem ellenállni !

Ajkait megint nyakamhoz invitálta, és gyengéden kezdte csókolgatni, miközben kezeit egyre lejjebb vitte: már combomnál járt, aztán vissza fel, de ekkor felkanyarodott ruhám alá.
-Bieber !-toltam el magamtól. Szinte már reflexszerűen jött az ilyesfajta védekezésem, mert nem akarom átélni amit... akkor !
-Nem akarok tőled semmit !-suttogta arcomba, mire nagyot nyeltem.-Csak tudni akarom, hogy ez álca, amit csinálsz !-szája szélén ott bujkált egy pimasz mosoly, amit oly tökéletesen leplezett, hogyha nem lettem volna ilyen közel hozzá, észre sem veszem.
-Milyen álca ?
-Te szerelmes vagy !-húzta ki kezét pizsamám alól.
-Ugyan kibe ?-emeltem fel hangom, mire ő hatalmas vigyorral a képembe:
-Belém !-markolta meg combomat.